Cím: H-3300 Eger, Eszterházy tér 1.; Postacím: 3301 Eger, Pf.: 43.; Tel.: +36 36 / 520 400

Korábbi híreink

Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (AKKU) korábbi hírei (2012–2017)

ÚJABB MONOGRÁFIÁVAL JELENTKEZETT ANDOK MÓNIKA

2017. december 16.

Nem pihennek az AKKU tagjai. Tavasszal Aczél Petra professzor új retorikakönyvéről tájékoztattuk az érdeklődőket, most pedig egy másik tagunk – szintén egykori kollégánk – Andok Mónika új kötetét lapozgathatjuk.

A szerző jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. Fő kutatási területe a kommunikációelmélet, a közösségi média, a médiaműfajok, kiváltképp a hírek szövegtipológiai kutatása, ez utóbbiról pár éve terjedelmes monográfiája jelent meg. Mostani könyve nem könnyed esti olvasmány. Régi szerelmét, a kommunikáció egy teljesen más szempontú értelmezését tárja elénk. Az amerikai James Carrey által kidolgozott rituális elmélet magyar képviselőjeként vallja, hogy a kommunikáció nem egyszerűsíthető le az adó-vevő-csatorna satöbbi kapcsolatára. Ennél sokkal bonyolultabb: ez az elmélet „kommunikáció és kultúra kapcsolatára, a kommunikációban részt vevő ember kultúrát (és egyben jelentést) létrehozó és alakító mindennapi cselekvésére figyel".
Andok Mónika: A kommunikáció rituális elmélete. Gondolat, Budapest, 2017.

KOMMUNIKÁCIÓS ÉS NYELVÉSZETI TDK

2017. november 29.

2017. november 28-án 14 órakor került sor az EKE Tudományos Diákkori Konferenciájára. A szekciónkban négy kommunikációs és egy nyelvészeti témájú dolgozat bemutatására került sor.

A bemutatók sorát Csiszárik Katalin Rehabduma című nyelvészeti dolgozata nyitotta, melyben egy mozgásszervi rehabilitációs osztály sajátos nyelvhasználatát mutatta be.

Győrffy Alexandra a humor anyanyelvi nevelésben betöltött szerepéről szólt, kiemelve annak funkcióját a figyelem felkeltésében, a szorongás csökkentésében, a tantárgyi attitűd javításában, a tanagyag megértésének, felidézésének segítésében, illetve a motiválásban.

Az előadások közül három a kommunikációs készségfejlesztés különböző lehetőségeit járta körbe: Balázsné Sata-Bánfi Ágota a szerepjáték kommunikációs fejlesztési lehetőségeit, Vígh Szilvia a drámapedagógiai módszerek alkalmazhatóságát ismertette, Vidovenyecz Dóra pedig a matematikaórák kommunikációs kompetenciafejlesztéséről referált.

A házi konferencián megosztott első helyezést ért el Csiszárik Katalin és Balázsné Sata-Bánfi Ágota, a második helyezett Győrffy Alexandra lett. A zsűri minden résztvevő munkáját javasolta az országos megmérettetésen való indulásra.

A bemutatott dolgozatok:
Balázsné Sata-Bánfi Ágota (III. kommunikációtanár – játék- és szabadidőszervező tanár MA)
Alternatív pedagógiák szerepe a kommunikációs készségfejlesztésben
Témavezető: dr. Tomesz Tímea, főiskolai docens
Csiszárik Katalin (IV. magyartanár–angol nyelv és kultúra tanár)
Rehabduma – Egy mozgásszervi rehabilitációs osztály szlengje
Témavezető: dr. Domonkosi Ágnes, főiskolai tanár
Győrffy Alexandra (III. magyartanár–kommunikációtanár MA)
A humor szerepe az anyanyelvi nevelésben
Témavezető: dr. Tomesz Tímea, főiskolai docens
Vidovenyecz Dóra (III. kommunikációtanár–matematikatanár MA)
A kommunikációs készségfejlesztés lehetőségei matematikaórán
Témavezető: dr. Tomesz Tímea, főiskolai docens
Vígh Szilvia (III. kommunikációtanár – játék- és szabadidőszervező tanár MA)
Kommunikációs készség- és képességfejlesztés a tehetséggondozásban
Témavezető: dr. Varga Gyula, ny. főiskolai tanár

LŐRINCZE LAJOS-DÍJAT KAPOTT H. VARGA GYULA

2017. november 14.

H. Varga Gyula, az Eszterházy Károly Egyetem nyugalmazott tanára, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport és a Comenius Kommunikációs Kutatócsoport vezetője kapta a Lőrincze Lajos-díjat 2017-ben.

A magyar törvényhozás 1844. november 13-án tette hivatalos nyelvvé a magyart, 2011 óta ezt a napot a magyar nyelv napjaként tartjuk számon. Idén a pesti Vigadó dísztermében az Anyanyelvápolók Szövetsége ünnepi gálával tisztelgett a nevezetes törvény előtt.

A műsor első részében adták át – éppen 25. alkalommal – a Lőrincze Lajos-díjat, melyet a szakértő testület idén H. Varga Gyulának ítélt oda. A laudációt követően a díjazott röviden méltatta Lőrincze Lajos nyelvművelő munkásságát, példaként állította utódai elé anyanyelvünk iránti elkötelezettségét, toleranciáját, vitakultúráját.

Névjegy
H. Varga Gyula (70)
Nyelvész, kommunikációs szakember, az Eszterházy Károly Egyetem frissen nyugalmazott főiskolai tanára (1979–2017), a Bél Mátyás Egyetem (Banská Bystrica) hungarisztika tanszékének volt egyetemi tanára (1998–2010).
Kutatási területe: magyar grammatika, személyközi kommunikáció.

Oktatott tárgyai: nyelvtudomány (magyar nyelvészet, jelentéstan, általános nyelvészet); kommunikáció (személyközi kommunikáció, nyelvi kommunikáció, pedagógiai kommunikáció).

Főbb munkái: Nyelv és kommunikáció (1994, 1998), Bevezetés a magyar nyelv morfológiájába (1999, 2015), Kommunikációs ismeretek (2001), Nyelvhasználat a médiában (2010), Bevezetés a nyelvi kommunikáció tanulmányozásába (2015). Publikációinak a száma jóval száz fölött van. Számos konferencia szervezője, előadója.

Tudományszervező tevékenysége:
– Miskolci Akadémiai Bizottság: a kommunikációtudományi munkabizottság elnöke (Miskolc, 2006–)
– Magyar Szemiotikai Társaság: a kommunikációs szekció vezetője (Budapest, 2008–)
– A Kommunikációs Nevelésért Egyesület elnöke (Eger, 2011–)
– Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport vezetője (Eger, 2011–)
– A Comenius Kommunikációtudományi Kutatócsoport vezetője (Sárospatak, 2015–)

AZ IDŐ SZEMIOTIKÁJA – 16. SEMIOTICA AGRIENSIS

Eger, 2017. szept. 29. – okt. 1.

Helyszín: Dobó István Vármúzeum és Eszterházy Károly Egyetem
Rendezők: Magyar Szemiotikai Társaság, Dobó István Vármúzeum, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport (ELTE), Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (EKE BTK)

A jeltudomány (szemiotika) kutatói 2003 óta minden szeptember végén, október elején tanácskozásra gyűlnek össze Egerben. Így volt ez ezen az őszön is, az idei konferencia témája az idő: természettudományos, filozófiai, pszichológiai, kulturális, interkulturális, nyelvi és természetesen szemiotikai megközelítésben. Ahogyan Balázs Géza fogalmazott: „Az emberiség az időtlenségből jön, majd akkurátusan beosztja az időt, időfüggővé válik, naptárt, órát készít, láthatóvá teszi az időt, s mostanság mintha egy újabb időtlenség, »széles jelen« felé haladna az informatika jóvoltából. Az emberiség a térből alakítja az időt, majd lineárisnak és cirkulárisnak tekinti, és sokféleképpen gondol rá. A magyar az ősmúltat és a múltat „szegmentálta" (elbeszélő múlt, analitikus múltak), majd ezek is elmúltak."

A résztvevőket Kelenik József, a Dobó István Vármúzeum szakmai igazgatóhelyettese és Pintér Márta, az Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja köszöntötte, a szakmai megnyitót Voigt Vilmos, a Magyar Szemiotikai Társaság elnöke tartotta. Összesen 25 előadás hangzott el, közöttük Tolcsvai Nagy Gábor, Pomozi Péter, Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, valamint Pátrovics Péter plenáris előadása.

A konferencia résztvevőinek egy csoportja az Érsekkertben

A tanácskozás utolsó napján Voigt Vilmos elnök elárult egy titkot: a 2018. évi Semiotica Agriensis témája a „TITOK" lesz.

Az eddigi konferenciák előadásainak írott változata tanulmánykötetekben is megjelent, a tavalyi konferencia anyaga idén Multikulturalitás címmel látott napvilágot.

KÖNYVISMERTETŐ A MÉDIANYELVI KÖTETÜNKRŐL

2017. szeptember 12.

Klikkújságírók és webkettes olvasók címmel írt könyvismertetőt az áprilisban megjelent médianyelvi kötetünkről dr. Minya Károly a Magyar Idők című napilap szeptember 12-i számában.

A terjedelmes recenzió ezzel a következtetéssel zárul: „...sosem tudja meg, hogy milyen sokszínű a sajtó nyelve, és milyen új jelenségek tárháza, ha nem olvassa el ezt a kötetet".

Ennél jobb ajánlás nem is kell.

TUDATOSSÁG A KOMMUNIKÁCIÓBAN – 10. ALKALOMMAL

2017. május 8.

Kommunikációs tudatosság – médiatudatosság címmel került sor a szakmai tanácskozásra.

Május 5–6-án rendezte meg A Kommunikációs Nevelésért Egyesület és az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport a 10. „Tudatosság a kommunikációban" című szakmai-módszertani konferenciáját.

A kétnapos rendezvényen 26 előadás hangzott el. A péntek esti program keretében mutatták be a Tudatosság sorozat 9. kötetét. Ezt követően hangulatos ünnepségen emlékeztek meg a 10., jubileumi tanácskozásról, és köszöntötték H. Varga Gyulát, az egyesület elnökét, a kutatócsoport vezetőjét.

A MAB KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI MUNKABIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE

2017. május 5.

Ismét H. Varga Gyula a kommunikációtudományi munkabizottság elnöke

Az MTA Miskolci Területi Bizottságának Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságán belül működő kommunikációtudományi munkabizottság 2017. május 4-én, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán Kecskeméti Gábor akadémikus vezetésével tartotta tisztújítási közgyűlését. Ezen egyhangú szavazással H. Varga Gyula korábbi elnököt megerősítették funkciójában, titkárnak: Hulyák-Tomesz Tímeát választották.

A munkabizottság küldötti testületébe Hulyák-Tomesz Tímeát, Kökényesi Nikolettát, Toma Kornéliát és H. Varga Gyulát delegálták.

A közgyűlés második része hagyományosan szakmai programot tartalmazott. Előbb Forgó Sándor tartott előadást az újmédia szerepéről és hatásairól. Az előadást élénk vita követte, melynek során az újmédia fogalomkörének oktatáselméleti értelmezési, implementálási lehetőségeit vitatták meg a résztvevők.

A közgyűlés záróprogramjaként Forgó Sándor mutatta be az általa szerkesztett Az információközvetítő szakmák újmédia-kompetenciái, az újmédia lehetőségei című tanulmánykötet.

A KOMMUNIKÁCIÓ OKTATÁSA CÍMŰ SOROZAT 9. KÖTETE

2017. május 2.

Megjelent „A kommunikáció oktatása" című szakmai-módszertani sorozatunk 9. kötete. Könyvészeti adatai:
A kommunikációs kompetencia fejlesztése a különböző korcsoportokban
Szerkesztője: Szőke-Milinte Enikő (PPKE, AKKU)
Lektorálta: Andok Mónika (PPKE, AKKU).
Hungarovox Kiadó, Budapest, 2017. 170 oldal
ISSN 2062-5804, ISBN 978-615-5562-93-8
Megjelentetését az NKA támogatta.

MÉDIANYELVI KÖTETÜNKET NÉPSZERŰSÍTI AZ E-NYELV.HU

2017. április 12.

Balázs Géza – H. Varga Gyula (szerk.): Sajtónyelv – médianyelv. Kutatás, elemzés, dokumentumok
Hungarovox, 2017, Budapest. 162 oldal.

A sajtó- és médianyelv kérdése sokakat izgat. Hogyan határozható meg? Milyen jellemzői vannak? Stílusnak tekinthető-e? Van-e valamilyen nyelvi normája? Hogyan alakul?

Az Eszterházy Károly Főiskolán 2003 óta megrendezett sajtónyelvi konferenciák ötödik és hatodik rendezvényének témája volt: Norma és szabadság a média nyelvhasználatában, A média nyelve és „nyelvjárásai". A kötet 17 tanulmányát a kérdés nyelvész és kommunikációelméleti szakemberei írták, a szerkesztőkön kívül: Andok Mónika, H. Tomesz Tímea, Szűts Zoltán, Kökényesi Nikoletta, Rácz Éva, Szíjártó Imre, Kiss Róbert Richard, Győrffy Gábor, Kruzslicz Dávid, Hekeli Sándor, Herzog Csilla, Kun Zsuzsanna és Filep Ádám.
https://www.e-nyelv.hu/

ACZÉL PETRA KÖNYVBEMUTATÓJÁN JÁRTUNK

2017. április 11.

Az eszünkhöz és a szívünkhöz közel álló könyvvel és szerzőjével találkoztunk tegnap a Budapesti Corvinus Egyetemen. Egykori kollégánk, az AKKU egyik alapító tagja és legújabb kötete volt az est főszereplője.

Aczél Petra a mai magyar retorika- és médiakutatás kiemelkedő alakja, eredeti gondolkodó, lebilincselő előadó, nemzetközi kitekintéssel bíró elmélyült kutató. Előző könyvében (Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Kalligram, Pozsony, 2009.) a tudós szakember rendszerezi gondolatait és tudásunkat. Mostani könyve – ahogyan az alcím is jelzi – beszélgetősebb, szándéka és eredménye szerint erősen gyakorlatias.

Aczél Petra: Neked van igazad? Érvelés és meggyőzés a gyakorlatban. Tinta Kiadó, Budapest. 2017.

VITATKOZHATTAK IS A MÉDIA MUNKATÁRSAI

Heves Megyei Hírlap, 2017. április 11.

EGER | A befolyásolás formái a médiában – Szándék, hatás, forma és tartalom címmel hetedik alkalommal tartottak sajtónyelvi-médianyelvi szakmai tanácskozást az egri egyetemen a múlt hétvégén.

– Az első konferencia 2003-ban oktatási céllal indult: a kommunikáció szakos hallgatóknak hasznos volt, ha országosan ismert szakemberekkel találkozhattak – mondta el lapunknak dr. Varga Gyula nyelvész, tanár, A Kommunikációs Nevelésért Egyesület elnöke.

– Akkor Grétsy László, Balázs Géza, Wacha Imre és más nyelvészek vettek részt a jól sikerült konferencián. Nemcsak a hallgatók, hanem a szakma is várta a folytatást. Magyarországon máig sincs olyan műhely, amelyik témája a médianyelv, ez adja az egri értékét. A médiakutatástól abban különbözik ez a tanácskozás, hogy nem a média rendszerét vizsgálja, hanem azokat a kommunikációs eszközöket és eljárásokat, amelyeket a média használ. Az elhangzott előadásokat, tanulmányokat könyvekben, gyűjteményekben meg is jelentetjük, így bárki számára elérhetőek.

A legújabb, a hetedik rendezvény előadói azokat a befolyásolási módokat, eszközöket járták körül, amelyek alkalmasak a befogadók meggyőzésére, akár a manipulálására is. Balázs Géza nyelvész a médiabeli „küszöb alatti" technikák elemzésével nyitotta meg a sort, másnap Varga Gyula az elmúlt évtizedek sajtónyelvi-médianyelvi kutatásainak áttekintésével zárta.

A BEFOLYÁSOLÁS FORMÁI A MÉDIÁBAN

VII. sajtónyelvi-médianyelvi tanácskozás Egerben, 2017. április 7–8.

Április 7–8-án hetedik alkalommal találkoztak a médianyelv művelői és kutatói az Eszterházy Károly Egyetemen. A rendezvény szervezője A Kommunikációs Nevelésért Egyesület, házigazdája a bölcsészkaron működő Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (AKKU).

Az NKA támogatásával létrejött rendezvény előadói azokat a befolyásolási módokat, eszközöket elemezték, amelyek alkalmasak a befogadók meggyőzésére, sőt, akár manipulálására is.

A másfél nap alatt 17 előadó mondta el gondolatait a mai magyar média nyelvéről, befolyásolási technikáiról. A legtöbben még mindig a nyomtatott sajtóval foglalkoztak, megjegyezve, hogy az bizony bajban van. Az előadók bárhonnan indultak, szinte mindig az internetnél kötöttek ki. A világháló mindent visz: több előadó és hozzászóló kiemelte, hogy – fölmérések szerint – a tizenévesek már alig néznek tévét, az újságok pedig online változatukkal saját ellenlábasukat teremtik meg. A rádió- és tévéműsorok nagy része szintén elérhető az interneten, ami maga a szabadság – és szabadosság. Az internet kincsesbánya, de megvannak a maga veszélyei. A fórumok, hozzászólások legtöbbjében például elszabadulnak az indulatok.

A konferencia végül – az országos és az egri médiumok képviselőinek részvételével – fórummal, vitával ért véget.

LEGÚJABB KIADVÁNYUNK: SAJTÓNYELV – MÉDIANYELV

2017. április 2.

A médianyelvi tanulmányok legújabb kötete

Az egri Eszterházy Károly Egyetem bölcsészkarán működő AKKU két-három évente szervez olyan szakmai tanácskozásokat, melyek résztvevői a média (sajtó, rádió, televízió, internet) nyelvhasználatával kapcsolatos témákat dolgoznak fel. Az itt elhangzott előadások, problémafelvetések, viták később általában tanulmányokban, elemzésekben fogalmazódtak meg.
Mostani tanulmánygyűjteményünk egyik fejezete a média kommunikációs normáit és lehetőségeit járja körül. A második rész a médiabeli nyelvhasználat különböző változatait elemzi, többek között azt, hogy az internetes újságírás milyen hatással van a többi médiumra. A kötetet konkrét elemzések és dokumentumok zárják.

Könyvészeti adatok:
Sajtónyelv-médianyelv – Kutatás, elemzés, dokumentumok
Szerkesztette: Balázs Géza és H. Varga Gyula
Lektorálta Magyari Sára (Nagyvárad)
Hungarovox Kiadó, Budapest, 2017
ISBN 978-615-5562-89-1
Terjedelem: 161 oldal
A könyv megjelenését az NKA támogatta.

KONFERENCIA – KEREK ÉVFORDULÓVAL

2017. január 12.

Az idén 10. alkalommal rendezi meg az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport és a Kommunikációs Nevelésért Egyesület a Tudatosság a kommunikációban, ismertebb nevén a „Tudatosság" című konferenciasorozatát. A szervezők idén a Kommunikációs tudatosság – médiatudatosság megnevezéssel jelzik, hogy a személyközi kommunikáció témavilága után nyitnak a média irányába.

A kétnaposra tervezett tanácskozás időpontja: 2017. május 5–6. (péntek–szombat)
A helyszín ezúttal is az Eszterházy Károly Egyetem B épülete, Eger, Egészségház u. 4.
A tanácskozásra a jelzett témakörben H. Varga Gyulánál lehet jelentkezni a hvgy47 [@] gmail [.] com e-mail-címen.
Jelentkezési határidő: 2017. február 25.

SZAKMAI DISKURZUS A MÉDIA NYELVHASZNÁLATÁRÓL

2016. december 4.

Sajtónyelvi-médianyelvi tanácskozás Egerben, 2017. április 7–8.
Téma: A befolyásolás formái a médiában – Szándék, hatás, forma és tartalom
A tanácskozás ideje: 2017. április 7–8. (péntek–szombat)
helye: Eszterházy Károly Egyetem B épülete, Eger, Egészségház u. 4.

A rendezvény a médiaüzenetek befolyásoló erejét, a rejtett tartalom szövegbe kódolásának lehetőségeit kívánja körbejárni. A befolyásolás leírásával több tudomány is foglalkozik (a szándékot a retorika, a hatást a szociológia és a szociálpszichológia, eszközeit a pragmatika vizsgálja; az adekvát képességek, kompetenciák kutatása a pszichológia területe; a kommunikációtudomány pedig a meggyőzés folyamatát elemzi), ezért a tanácskozás lehetőséget ad a téma multidiszciplináris megközelítéséhez
.
Jelentkezni 15-20 perces előadással 2017. február 7-ig lehet a tanácskozás titkáránál, Hulyák-Tomesz Tímeánál (EKE) a következő címen: tomesztim [@] gmail [.] com.

A szervezők a tanácskozásra egy sajtónyelvi-médianyelvi tanulmánygyűjteményt megjelentetését tervezik.

MULTIKULTURALIZMUS

2016. október 5.

2016. szeptember 30. és október 2. között ismét az Eszterházy Károly Egyetem adott otthont az országos szemiotikai (jeltudományi) tanácskozásnak. A konferencia megnyitóját a Dobó István Vármúzeumban tartották.

„Ha ősz, akkor szemiotika, ha szemiotika, akkor Eger" – hangzott el a már jelmondattá vált kijelentés idén is a Semiotica Agriensis (Egri Szemiotika) megnyitóján. A tanácskozás rendezői hagyományosan a Magyar Szemiotikai Társaság (MSZT) mint országos szakmai testület, a Miskolci Akadémiai Bizottságon belül működő kommunikációtudományi munkabizottság, valamint az EKE BTK Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja.

2003-ban egy korai interdiszciplináris összefoglaló munkára emlékezve kezdődött, majd – ahogyan Balázs Géza visszaemlékezésében is olvashatjuk – az egyszerinek szánt konferencia H. Varga Gyula, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport vezetőjének javaslatára lett rendszeres, azaz vált sorozattá, melyet kezdetektől fogva támogatott az EKE (akkor még EKF) vezetősége is.

A szemiotika a nyelvi és nem nyelvi jelek leírásának, osztályozásának a tudománya. Manapság multidiszciplináris tudományterületnek tartják, amelyet – a matematikához hasonlóan – módszerként mind a természet-, mind pedig a társadalomtudományok felhasználhatnak.

Az idei, 15. konferencia a multikulturalizmus szemiotikáját járta körül, és ahogyan közel egy éve a szervezők a felhívásban is megfogalmazták, a különféle eredetű társadalmi, kulturális különbségek, viselkedésmódok értelmezésére törekedtek az előadók. Megnyitóját és az első konferencianap előadásait az egri várban tartották, ahol a megjelenteket Berecz Mátyás, a Dobó István Vármúzeum igazgatója, dr. Ollé János, az egyetem rektorhelyettese, valamint H. Varga Gyula, az MSZT kommunikációs szekciójának vezetője köszöntötte.

KONFERENCIA A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉRŐL

Eger, 2016. május 7. (szombat)

Kommunikáció. Tudatosság. Készségfejlesztés.

Ezek a legfontosabb kulcsszavai a múlt szombaton immár kilencedik alkalommal megrendezett konferenciának, melyen a kommunikációoktatás és -kutatás szakemberei gyűltek össze az Eszterházy Károly Főiskolán.

A konferencia házigazdája a főiskola Bölcsészettudományi Karán működő Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport volt. Az egy teljes napot lefedő programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával A Kommunikációs Nevelésért Egyesület szervezte.

A konferencia nyitányaként a résztvevők meghallgathatták a végzős kommunikációtanár szakos hallgatók előadásait, majd dr. Ollé János rektorhelyettes hivatalosan is megnyitotta az eseményt.

A megnyitó után a plenáris előadások következtek, amire főiskolánk oktatói mellett az ország különböző területeiről érkeztek neves szaktekintélyek. Előadást tartott többek között korábbi tanárunk, Aczél Petra is, akinek a retorikai intelligencia és kompetencia fejlesztésének lehetőségeiről szóló lehengerlő előadása előtt értesülhettek a konferencia résztvevői az előadó professzori kinevezéséről. A megjelent dékánok közül Perjés István nyitott hangulatos előadásával, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről érkezett Szőke-Milinte Enikő a kommunikációs zavarokról tartott érdekfeszítő és vitára serkentő prezentációt.

Ebédidő után A Kommunikációs Nevelésért Egyesület megtartotta soron következő közgyűlését Varga Gyula vezetésével, majd a délután folyamán folytatódtak az előadások, immár két szekcióban. Az egyikben Sándor Zsuzsa vezetésével erősebben elméleti, a másikban Bodrogi Irén egyesületi titkár irányításával gyakorlatiasabb, módszertani jellegű előadásokat hallhattak a résztvevők a kiváló szakemberektől.

A konferencia élénk, a kommunikációs készségfejlesztés, valamint a szakma iránt elkötelezett oktatók és kutatók számára nagyon tanulságos, élményekkel és tapasztalatokkal dúsított kerekasztal-beszélgetéssel végződött, ahol azokat a felmerült kérdéseket, ölteteket lehetett megbeszélni, amikre a nap folyamán az előadások után közvetlenül nem volt lehetőség.

Az eseményhez tartozik, hogy a tanácskozás résztvevői kézbe vehették A kommunikáció oktatása c. sorozat 8. kötetét.

A nap végére mindenki újból megbizonyosodhatott arról, hogy „A kommunikáció kultúra – a kultúra kommunikáció". Ezt nem is kell tovább részletezni.

Valakovics Kinga
kommunikációtanár mesterszakos hallgató

MEGJELENT A „TUDATOSSÁG" SOROZAT LEGÚJABB KÖTETE

2016. április 22.

Kommunikációs készségfejlesztés a pedagógiai munkában – 8. Tudatosság a kommunikációban

A május 7-i konferencián vehették kezükbe a jelenlévők A kommunikáció oktatása című sorozat legújabb kötetét. Könyvészeti adatok:
Kommunikációs készségfejlesztés a pedagógiai munkában. A kommunikáció oktatása 8.
Szerkesztette: H. Tomesz Tímea – H. Varga Gyula
Lektorálta: Balázs László
Hungarovox Kiadó, Budapest, 2016.
ISSN 2062-5804, ISBN 978-615-5562-49-5
A konferenciát kísérő 160 oldalas kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

H. TOMESZ TÍMEA ÚJ KÖNYVE

2016. április 12.

A Pandora könyvek sorozatában megjelent H. Tomesz Tímea főiskolai docensnek, az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport tagjának új könyve A tartalomhoz forma címmel.

A kötet a tömegkommunikáció szövegfajtáit vizsgálja történeti és pragmatikai keretben. Többek között elemzi a politikai tudósítások, a tüntetésekről és a katasztrófákról szóló beszámolók, valamint a bűnügyi, a sport- és a kulturális tudósítások szövegszerkezetének sajátosságait, és szól a befolyásolás, a meggyőzés, a manipuláció kérdésköréről, műfaji összefüggéseiről.

AZ AKKU KONFERENCIAFELHÍVÁSA

2016. február 14.

A kommunikációs képességek fejlesztése a különböző korosztályokban – Országos szakmai-módszertani tanácskozás
Ideje: 2016. május 7. (szombat), helye: Eszterházy Károly Főiskola, Eger, Egészségház u. 4.

Rendezők: A Kommunikációs Nevelésért Egyesület, Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport (EKF, Eger), Comenius Kommunikációs Kutatócsoport (EKF, Sárospatak)

A téma ezúttal a kommunikációs képességek, jártasságok, készségek fejlesztése a pedagógiai munka különböző fázisaiban: csecsemő-, óvodás, kisiskolás, felső tagozatos, középiskolás és főiskolás-egyetemista korban. Az elméleti és módszertani feldolgozások mellett műhelymunka keretében tagjaink tapasztalatainak, készségfejlesztő gyakorlatainak, eljárásainak, ötleteinek megosztására is sor kerül.

Jelentkezés határidő: 2016. március 20.

A konferencia előadásai – lektoráltatás után – A kommunikáció oktatása című könyvsorozatban megjelennek.
Információ, kapcsolattartás: hvgy [@] ektf [.] hu vagy 36/417-953

A konferenciával kapcsolatos tudnivalók az egyesület Facebook-oldalán, valamint az AKKU weboldalán (http://magyar.uni-eger.hu/hu/magyar) találhatók.

A konferencia látogatása ingyenes, a résztvevőket ezúttal vendégül látjuk ebédre, üdítőre, kávéra, ezért kérjük, hogy részvételi szándékukat előre jelezzék Kalóné Gyenes Réka kolléganőnknek a reka [.] gyenes [@] gmail [.] com e-mail címen.

A MAGYAR NYELV NAPJA

2015. november 14.

Az 5. magyar nyelv napja
Idén ötödik alkalommal rendezték meg – határon innen és túl – a magyar nyelv napját. Az országos díszünnepség fókuszába a 100 éve született Lőrincze Lajos került, rá emlékeztek november 13-án a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

Az ünnepség első felét a Lőrincze díj átadása, különféle nyelvi versenyek eredményhirdetése és díjátadók töltötték ki.
A rendezvény második felében Lőrincze Lajosra emlékező előadások hangzottak el. Kemény Gábor Lőrincze és Rab Zsuzsa írói nyelvhelyességről szóló vitájára emlékezett vissza. H. Varga Gyula (EKF BTK-CK) Lőrincze Lajos Édes anyanyelvünk című híres rádiós műsorát elevenítette föl. Elemzésében arra kereste a választ, hogy miben rejlett a négy évtizedet átívelő sorozat hihetetlen népszerűsége. Balázs Géza (ELTE) tudományos szempontból értékelte Lőrincze Lajos munkásságát. Végül Nyíri Péter (PIM-Széphalom) a nyelvhasználat, a kimondott és leírt szó felelősségéről, a nyelvi igényességről beszélt.

MEDIALITÁS IRODALOMBAN ÉS NYELVBEN

2015. november 7.

Együttes szakmai tanácskozást tartott november 7-én a miskolci MAB-székházban a Miskolci Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottságának három munkabizottsága

Az egyedülálló eseményt a kommunikációs munkabizottság és az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport kezdeményezte és szervezte.

A köszöntőket követő plenáris előadások között nagy érdeklődés kísérte Aczél Petra tagtársunk „A közvetítők közvetítésének közvetítése. Átvitt értelmek a médiában" című előadását.

Szünet után a szakmai munka a három munkacsoportban folytatódott. A Kommunikáció és medialitás nevű szekcióban Aczél Petra elnökletével a következő előadások hangzottak el:
Andok Mónika: Mediatizáció – a jelentés-létrehozás közvetítettsége és gyakorlata
Hulyák-Tomesz Tímea: Tudósítás és újmédia
Tarnóc András: Az önéletírás mint szubjektum-létrehozó interkulturális kommunikáció az amerikai gyarmati irodalomban
H. Varga Gyula: A médium szerepe az üzenet értelmezésében
A rendezvény fogadással zárult.

AZ UDVARIASSÁG NYELVE, SZEMIOTIKÁJA

(13–)14. Semiotica Agriensis, 2015. szeptember 25–27.

Voigt Vilmos professzor, az MSZT elnöke tavaly így jelentette be az idei rendezvényt: „Mivel nem vagyunk babonásak, ezért – a 13. sorszámú konferenciát kihagyva – a következő, 14. számú rendezvényünk 2015. szeptember 25–27. között lesz ugyancsak Egerben, témája pedig: az udvariasság jelei." Így tartunk most a 14.-nél...

Hogy mióta van udvariasságkutatás, azt tudjuk, de azt nem, hogy mi az udvariasság eredete.

A Magyar Szemiotikai Társaság egri udvariasság-konferenciáján több válasz is elhangzott: levezethető az emberi viselkedéskomplexumból (rangsor), bár ezt még nem hangsúlyozták.

Az udvariasságot a nyelvben rendelkezésre álló „helyettesítő viselkedés" teszi lehetővé. Ez az alap. S ami ráépül, az már illemirodalom, művelődéstörténet, nyelvtörténet, nyelvművelés, meg leginkább pragmatika, például a lassan már unásig ismételt udvariasságelméletek.

Az udvariasság témájának legjobb szakemberei találkoztak Egerben, bemutatták kutatásaikat, fölvetettek problémákat, meghallgatták egymást. Csak úgy záporoztak a szakkifejezések és megközelítések: arcvédelem, lélektani tegezés, beszédaktus – jelaktus, udvarias figyelmetlenség, babajelbeszéd, kvázifatikus funkció, diszkurzív harc, pragmatikai modalitás, közösségképző szerep, legyező- és szeretetnyelv... (Bővebben a konferenciáról 2016. február 28-ig megjelenő kötetben.) Elgondolkodtató volt, amikor azt hallottuk, udvariasság társadalmi-kulturális norma, „kérdés, hogy melyik szubkultúra fogja a gyeplőt".

2015. október 2–4. között zajlott Egerben a 13–14. Semiotica Agriensis konferencia: Az udvariasság nyelve, szemiotikája. Egy híján harminc előadás hangzott el, bemutatták a tavalyi konferencia Tájszemiotika című kötetét, valamint két irodalmi műsort (Búcsú Váradtól, Felelet a Mondolatra).

2016. szeptember 30. és október 2. között a 15. egri szemiotikai konferencia témája a Multikulturalitás lesz.

MEGJELENT BALÁZS LÁSZLÓ ANGOL NYELVŰ KÖTETE

2015. május 25.

The study of the social psychological aspects of organizations has been underway for a few decades. Research has centered on the study of the performance, efficiency, and determinant features of economic organizations. Their results inspired several studies in the 21st century that explored the organizational psychology of public educational institutions, with special emphasis on the relationship between the efficiency of the organization in the light of student success, the idiosyncrasies of the organization, and academic efficiency. This book offers an in-depth analysis of organizational culture focusing on the relationship between individual characteristics such as emotional intelligence and conflict management strategies, and the specific features of organizational culture. The study pays special attention to whether there exists a direct relationship between the emotional intelligence patterns of the members of the organization, in this case the faculty, and the culture of the organization. Results prove that there is both direct and indirect relationship between the nature of organizational culture and emotional intelligence.

A Németországban megjelent kötet egy átfogó kutatást tár az olvasó elé. A vizsgálat kvantitatív módszerek segítségével 26 közoktatási intézmény szervezeti kultúráját azonosítja, valamint elemzi a szervezeti kultúra és az érzelmi intelligencia közötti kapcsolatot.

László Balázs Organizational culture and emotional intelligence in school. LAP Lambert Academic Publishing, Saarbrücken, 2015.

KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁS TELJES VERTIKUMÁBAN

Tanítói és magyartanári konferencia a kommunikációs nevelésről
2015. május 9.

VIII. „Tudatosság a kommunikációban" című konferencia
IV. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia

A kommunikáció oktatása című konferencia 8. esztendejéhez érkezett. Eredetileg a kommunikációtanárok képzését volt hivatott segíteni, de hamar kinőtte ezt a keretet. Mára a kommunikációoktatás, kommunikációs készségfejlesztés országos fórumává vált. Konferenciánk idén népes és sokszínű lett, csatlakozott hozzánk a Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencia, az ELTE BTK Szakmódszertani Központja, a Magyar Nyelvtudományi Társaság magyartanári tagozata és a Szemere Gyula anyanyelv-pedagógiai kutatócsoport.

Módosult a rendezvény tematikája is. A szakmai konferencia célja az általános iskolai és a középiskolai kommunikációs nevelés módszertani elveinek és gyakorlatának fejlesztése volt – elsősorban a tanítók és a magyartanárok számára.

A konferencia három plenáris előadással indult: Szőke-Milinte Enikő (OH, PPKE): A kommunikációs készségek rendszere; Antalné Szabó Ágnes (ELTE BTK): A tanári kommunikáció elemzése az osztálytermi diskurzusban és H. Varga Gyula (EKF BTK-CK): A kommunikativitás fejlesztése mint pedagógiai feladat. Ezt követően a részvevők a szakmai munkát négy szekcióban folytatták: A kommunikációs nevelés 1) elvi-módszertani kérdései; 2) az alsó tagozatban; 3) a felső tagozatban; 4) a középiskolában.

A nagyszabású rendezvény az „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT" című pályázat keretében valósult meg.

A konferencián való részvételről az ELTE BTK Szakmódszertani Központja igazolást ad.

A MÉDIA NYELVE ÉS „NYELVJÁRÁSAI"

VI. sajtónyelvi-médianyelvi szakmai tanácskozás
2015. április 25.

Hatodik alkalommal gyűltek össze szakmai tanácskozásra a médianyelv kutatói és gyakorlói, alakítói. Megállapították, hogy a média és annak nyelvhasználata az utóbbi 20-25 évben jelentősen megváltozott. A sajtónyelvre az 1990-es évekig az összetartás, az egységesség, a mintaszerep volt jellemző; azóta a széttartás, a sokféleség és a meghökkentés a tendencia.

Az eseményről részletes beszámolót találunk az e-nyelv.hu internetes portálon: http://www.e-nyelv.hu/2015-04-27/korszerutlen-fogalmak/.

KONFERENCIA A MÉDIANYELV SOKSZÍNŰSÉGÉRŐL

2015. március 27.

A média nyelve és „nyelvjárásai"
VI. sajtónyelvi-médianyelvi tanácskozás

Az újabb médianyelvi tanácskozás azt állítja a kutatás fókuszába, hogy milyen változatok, „nyelvjárások" fedezhetők fel a magyar sajtó, rádió és televíziónyelvhasználatában.

Ideje: 2015. április 25. (szombat), helye: EKF, Eger, Eszterházy tér 1. Líceum, 605-ös terem.

Rendezők: Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, Médiaértés Egyesület, Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete, Magyar Szemiotikai Társaság kommunikációs szekciója, Eszterházy Károly Főiskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja.

A rendezvényen médiakutatók, újságírók, a helyi média szereplői, alakítói, valamint a téma iránt érdeklődők vesznek részt.

ELŐZETES: A MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG SZAKMAI TANÁCSKOZÁSA

2015. március 12.

Az Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoport a kezdeményezője annak a konferenciának, amelyet a Miskolci Akadémiai Bizottság Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottsága rendez 2015. november 7-én a miskolci MAB-székházban (Miskolc, Erzsébet tér 3.) Medialitás irodalomban és nyelvben címmel. A rendezvényen kutatócsoportunk több tagja is előadást tart.

A rendezvény ötletadója és fő szervezője H. Varga Gyula, az AKKU vezetője a felhívásban így fogalmaz:
„A kommunikáció és a kommunikációs keretben való gondolkodás az elmúlt évtizedek meghatározó és látványos jelensége. Jól mutatja ezt a művész(et)i kommunikáció mint tudományos megközelítés, mely a műalkotást kommunikációs üzenetként, komplex jelként értelmezi. Jelként, mert egységes egész, lezárt egység; komplexként, mert szerkezete van. A mű-vészi alkotások között kitüntetett figyelmet kapnak a szépirodalmi művek, melyek közvetítője, médiuma a nyelv. Ez a rendkívül bonyolult rendszer nemcsak hordozója, hanem alakítója is a művészi üzenetnek, így a nyelv médiumként való működése az irodalmárokat, a nyelvészeket és a kommunikációkutatókat egyaránt foglalkoztatja. Ezért helyezi most a MAB Nyelv és Irodalomtudományi Szakbizottságának három munkabizottsága (irodalomtudományi, nyelvtudományi, kommunikációs) közös műhelytanácskozásuk fókuszába a nyelv mediális természetét, a közvetítés (technológiai, kommunikatív, kulturális) irodalmi vonatkozásait, különös tekintettel az újmédia által kialakított diszkurzív kontextusokra. A szakbizottság vezetése hívja és várja mindazon kutatókat, szakembereket, akiknek érdeklődési, kutatási területe kapcsolatos a témával, osszák meg véleményüket másokkal, vegyenek részt a tanácskozáson."

Aczél Petra, az AKKU tagja A közvetítők közvetítésének közvetítése. Átvitt értelmek a médiában címmel tartott plenáris előadást. Az ő vezetésével zajlott le a munkabizottsági tanácskozás, melynek előadói Andok Mónika, Hulyák-Tomesz Tímea, Tarnóc András és H. Varga Gyula voltak.

KONFERENCIA AZ UDVARIASSÁGRÓL

2015. március 2.

2015. október 2–4-én ismét az Eger ad otthont az országos szemiotikai (jeltudományi) tanácskozásnak. A Semiotica Agriensis nevű konferenciasorozatot 13. alkalommal tartjuk intézményünkben, rendezői hagyományosan a Magyar Szemiotikai Társaság mint országos szakmai testület, továbbá az EKF-es tanárok által alapított, a Miskolci Akadémiai Bizottságon belül működő kommunikációtudományi munkabizottság, valamint a BTK Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja. A rendezvényen – neves hazai és külföldi előadók mellett – részt vesznek előadóként főiskolánk oktatói, doktoranduszai és mesterképzésbeli tehetséges hallgatói. A rendezvény jó alkalom a szakmai kapcsolatok építésére, ápolására, az EKF szakmai színvonalának, kutatási tevékenységének elismerésére.

Az idén népszerű téma, az udvariasság szemiotikája áll majd a tanácskozás középpontjában. Az emberi kapcsolatok minőségének alapvető meghatározója a kapcsolatteremtés és -tartás. A különböző társadalmakban a kapcsolattartásra számos udvariassági rituálé, szimbólum, másodlagos jelrendszer jött létre. Mindezek bemutatására, elemzésére a szemiotika alkalmas keretet kínál, emellett az udvariasság elemzésében interdiszciplináris megközelítéseket is lehet alkalmazni.

Jelentkezés határidő (rövid absztrakttal): 2015. június 30-ig.
H. Varga Gyula, a kutatócsoport vezetője

KETTŐS KONFERENCIA A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉSRŐL

2015. február 12.

Különleges és nagyszabású rendezvénynek lehetnek részesei április 7-én az érdeklődő tanítók, magyar- és kommunikációtanárok, valamint más ide látogatók. A kommunikációs készségek fejlesztési módszerei kötik össze két nagy sorozat közönségét, a fővárosi központú Vályi András anyanyelv-pedagógiai és az egri kötődésű Tudatosság a kommunikációban elnevezésű rendezvények közös találkozóján.

Az „ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT" című pályázat keretében megvalósuló szakmai konferencia az általános iskolai és a középiskolai kommunikációs neveléshez kíván segítséget nyújtani a tanítók és a magyartanárok számára.
A rendezvény ideje: 2015. május 9. (szombat)
Helye: Eszterházy Károly Főiskola B épülete, Eger, Egészségház u. 4.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges 2015. május 4-ig a http://metodika.btk.elte.hu/jelentkezes oldalon. Kérjük, a jelentkezési lapon megadni a következőt is: Tanítói és magyartanári konferencia. 2015. május 9.
Az ELTE BTK koordinálásával a pályázat keretében megvalósuló további szakmai programokról a http://metodika. btk.elte.hu/tamop412b oldalon lehet tájékozódni.

MEGJELENT H. VARGA GYULA ÚJ KÖTETE

2015. január 10.

Bevezetés a nyelvi kommunikáció tanulmányozásába címmel megjelent az AKKU vezetőjének új könyve.
A kötet három tartalmi egységre tagolódik: a kommunikáció és kutatása, a nyelv és kutatása, a nyelvi kommunikáció áttekintése. Fejezetei:
1. A kommunikáció és kutatása
2. A kommunikáció alapfogalmai
3. Kommunikáció az állatvilágban
4. Az emberi kommunikáció története
5. A nem nyelvi kommunikáció
6. A nyelv és kutatása
7. A nyelvi kommunikáció
8. A nyelv szintjei, tagolódása
9. Kommunikációs helyzettípusok
10. A személyközi kommunikáció közlésfajtái
11. Közlésfajták a társadalmi kommunikációban
A kötetet Balázs László és H. Tomesz Tímea lektorálta.
ISBN 978-963-12-1294-5
Terjedelem: 170 oldal

TÁJSZEMIOTIKA – SZEMIOTIKAI TÁJKÉPEK

12. Semiotica Agriensis, Eger, 2014. október 3–5.

Rendezők: Magyar Szemiotikai Társaság, Dobó István Vármúzeum és az Eszterházy Károly Főiskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja.

A tavalyi felvidéki kiruccanás után a Semiotica Agriensis visszatért székhelyére.

Tájszemiotika – szemiotikai tájképek címmel rendezte meg a Magyar Szemiotikai Társaság a Semiotica Agriensis 12. konferenciáját. A téma a 2013-ban megtartott nyelvitájkép-konferencia folytatása volt. A nyelvitájkép-koncepció fölvet nyelvpolitikai és nyelvstratégiai kérdéseket is. Ennek mostani szemiotikai kiterjesztései: a Bega parti gátrendszertől az elbonyolított turistajelzésekig tartottak.

A további kiterjesztéseket szolgálták a szombati előadások: Moszkva három korszaka, az „ezeréves határ" Gyimesbükknél, orosz tájképek, keresztény tájképek, a kiterjesztett valóság képei, a miskolci Pereces tájrehabilitációja, tornai szakrális emlékek, a térkép-táj.

A vasárnapi előadások az irodalom, a néprajz és film tájaival foglalkoztak, illetve a nyelvi-szemiotikai tájak leírásának szempontjait foglalták össze.

Mivel nem vagyunk babonásak, ezért – a 13. sorszámú konferenciát kihagyva – a következő, 14. számú rendezvényünk 2015. szeptember 25–27. között lesz ugyancsak Egerben, témája pedig: az udvariasság jelei.

MEGJELENT BALÁZS LÁSZLÓ ÚJ KÖTETE

2014. május 30.

Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben: 29 gyakorlat trénereknek, tanároknak és coachoknak

Az érzelmi intelligencia egyaránt fontos munkában és a magánszférában is, gyakorlatilag az egész életünket meghatározza, fejlesztése, fejlődése kisgyermekkortól életünk végéig tart. Jelentősen előmozdítja a munka hatékonyságát, a személyes kapcsolatok minőségét, a munkahely és a magánszféra egyensúlyának kialakítását, megőrzését.

A könyv részletesen tárgyalja az érzelmi intelligencia elméletét, melynek gyakorlati alkalmazásához a 29 gyakorlatból álló gyűjtemény egészít ki. A gyakorlatok gazdag instrukciókkal, űrlapokkal segítik az egyéni és csoportos felhasználást.

A szép kiállítású, vaskos kötetet (256 oldal) dr. Barlai Róbert lektorálta, a Z-Press Kiadó jelentette meg 2014-ben.

MÓDSZEREK ÉS GYAKORLATOK A KOMMUNIKÁCIÓ OKTATÁSÁBAN. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGFEJLESZTÉS ESZKÖZTÁRA

2014. május 3.

Tudatosság a kommunikációban VII.
Eszterházy Károly Főiskola B épülete, Eger, Egészségház u. 4.

A Kommunikációs Nevelésért Egyesület, a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottságának és az EKF Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportjának szakmai tanácskozása

Zsúfolt programja volt idén (is) a Tudatosság sorozatnak: a délelőtti hat plenáris előadást ebéd után 21 szekció-előadás követte. A plenárison neves előadói általános és elméleti témákat jártak körül (pedagógiai kommunikáció, kommunikációs kompetencia, nyilvános kommunikáció, médiatudatosság, érzelmi intelligencia). A délutáni előadások gyakorlatiasak voltak, szinte minden iskolatípusnak adtak sok-sok hasznos módszertani tanácsot. Bemutatták, hogy a különböző tantárgyak oktatásában milyen szerpe lehet a kommunikációs készségfejlesztő gyakorlatoknak.

Az előadások anyagát a szervezők ezúttal is meg fogják jelentetni.
Részletes beszámoló itt olvasható: http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=521

KONFERENCIAFELHÍVÁS

2014. február 10.

Tájszemiotika – szemiotikai tájképek
12. Semiotica Agriensis, Eger, 2014. október 3–5.

A digitalizáció, új rögzítési és elemzési technológiák elősegítik a vizuális antropológiai, szemiotikai jelenségek pontosabb dokumentálását, az összehasonlítást, a (kép)elemzés elmélyülését. A korábbi vizuális antropológiai, szemiotikai kutatások új erőre kaphatnak. Egyes részterületek – mint például a vizuális nyelvhasználat a nyelvi tájkép (pl. egy- és többnyelvű feliratok) – kutatása önálló részdiszciplínává vált.

A Magyar Szemiotikai Társaság a Semiotica Agriensis konferenciasorozatban 2014-ben a Tájszemiotika – szemiotikai tájképek témát tűzi ki. Javasolt elméleti, gyakorlati (módszertani témák): egy valós, elbeszélt vagy fiktív táj jelelemei, jelkapcsolatai; egy konkrét táj szemiotikai leírása; egy szemiotikai jelenség (objektum) vizsgálata a tájban; alkalmazott tájszemio¬tika: a szemiózis vizsgálata az ember átalakította tájon, részletkérdésként megjelenhet a nyelvi táj leírása is. A jelzett megközelítések a szemiotika törekvéseihez igazodva összefoghatják a földrajzi, néprajzi, irodalmi, filológiai, nyelvészeti, de akár kertészeti vagy építészeti megközelítéseket is.

Jelentkezés határidő (rövid absztrakttal): 2014. június 30-ig.

TANKÖNYVEK A KOMMUNIKÁCIÓOKTATÁSHOZÓ

2013. december 10.

Újabb kötettel gazdagodott a kommunikációtanárok könyvtára: megjelent kutatócsoportunk tagjainak főiskolai jegyzete. A könyv beszerezhető az Egyesület rendezvényein, illetve rendelhető a következő címen: kom [.] egyesulet [@] gmail [.] com

A kommunikáció elmélete és gyakorlata c. könyv alapmunka azok számára, akik még kezdők a kommunikációs készségek fejlesztésének tengerében. A könyv gyakorlati szemléletmóddal tekinti át a kommunikáció elméletének területeit, az egyes fogalmak gyakorlati jelentőségét, valamint azon szabályszerűségeket, melyek elősegíthetik a mindennapi hatékonyság és eredményesség elérését. A könyv egyes fejezetei tematikusan, tankönyvszerűen épülnek fel: kezdve a kommunikációkutatás elméleti hátterétől, az önismeret jelentőségén át a verbális és nem verbális kommunikáció jelentőségén keresztül egészen a kommunikációs stílusok, a konfliktuskezelési technikák és a befolyásoló üzenetek részletes áttekintéséig. Minden fejezet számos gyakorlatot tartalmaz, melyek célja az adott elmélet gyakorlati sajátosságainak feltárása, kommunikációs folyamataink tudatosítása.

Balázs László - H. Tomesz Tímea - H. Varga Gyula: A kommunikáció elmélete és gyakorlata. Főiskolai jegyzet. Gramma Kiadó, Eger, 2013. 124 oldal.

NORMA ÉS SZABADSÁG A MÉDIA NYELVHASZNÁLATÁBAN

2013. november 9.
EKF 3300 Eger, Egészségház u. 4.

Sajtónyelv – médianyelv V.
A Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottsága, a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, az Inter Nonprofit Kft., a Bolyai Műhely Alapítvány, a Médiaértés Egyesület és az Eszterházy Károly Főiskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportjának szakmai tanácskozása

A Sajtónyelv – médianyelv c. tanácskozás 2003 ősszén kezdődött azzal a céllal, hogy segítse a kommunikáció szakos és más érdeklődő hallgatók ilyen irányú felkészültségét, sajtónyelvi-médianyelvi ismereteik bővítését. Egyszeri rendezvénynek indult, de olyan sikere volt, hogy folytani kellett. A második (2006) már konferenciaszerű rendezvény volt plenáris előadásokkal és két szekcióüléssel. A harmadiktól kezdve egy-egy téma került a középpontba: a bulvárosodó (köz)média (2008),

Idén lényegében az előző, Korlátok nélkül: nyelvhasználati jelenségek a médiában (2009) című témát folytatjuk. A Norma és szabadság a média nyelvhasználatában.

Ez a tanácskozás sem a médiával, a médiajelenségekkel foglalkozott, hanem a médiaüzenetekkel, azokat vizsgálta, elemezte. Szó esett az újságírói nézőpontok normativitásáról, a médiaműfajok normatív jellege, a médiaszövegek felépítésébe kódolt normáról és szabadságról. És arról, hogy szabad-e, kell-e beavatkozni a sajtó nyelvhasználatába.
Délután a jelenlevők „A média nyelvhasználata – alul- és felülnézetből" témakörben vitáztak a magyar médiumok nyelvhasználatának aktuális jelenségeiről.

MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ KOMMUNIKÁCIÓTANÁROKNAK

2013. szeptember 7.

Megjelent Balázs László új könyve

A kommunikációs oktatásának öt olyan területét jelölhetjük meg, melyek fejlesztésével elősegíthetjük, erősíthetjük a hatékony interperszonális kommunikációt. A nyílt, asszertív kommunikációs stílus kialakítása hozzájárul a mindennapi eredményességhez, a magánéleti és munkahelyi problémák eredményes kezeléséhez. A kommunikációs gyakorlatok vezetésének módszerei a kommunikációoktatáshoz kíván módszertani segítséget nyújtani úgy, hogy javaslatot tesz a kommunikációtanár szerepmegvalósítására, módszertani repertoárjára, kitérve a kommunikációs gyakorlatok, képzés felépítésére és dinamikájának szervezésére. A könyv az egyes fejlesztendő területek, jártasságok kifejtésén túl példagyakorlatokat is tartalmaz azok fejlesztésére. A gyakorlatok alapját az érzelmi intelligencia adja.

Balázs László: A kommunikációs gyakorlatok vezetésének módszerei. Lektorálta: Hanák Zsuzsanna. Gramma Kiadó, Eger.

A KOMMUNIKÁCIÓ(S KÉSZSÉGFEJLESZTÉS) TANTÁRGYKÖZI SZEREPE, LEHETŐSÉGEI

Tudatosság a kommunikációban VI. Eger, 2013. április 27.

Rendezők: A Kommunikációs Nevelésért Egyesület, a Miskolci Akadémiai Bizottság kommunikációtudományi munkabizottsága és az EKF Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja.

Az ország legkülönb részeiről gyűltek össze a kommunikációs készségfejlesztést szívügyüknek tartó szakemberek. A gazdag program plenáris ülésén öt előadás hangzott el. Kiemelendő, hogy a 17 szekcióelőadás közül többet is végzős kommunikációtanár mesterszakos hallgató tartott.

A szervezők az előadások anyagát meg fogják jelentetni, a kéziratok leadási határideje: 2013. június 30.

ANDOK MÓNIKA: A HÍREK TÖRTÉNETE

2013. április 10.

Tekintélyes kötettel lepett meg bennünket Andok Mónika, kutatócsoportunk tagja. Persze túlzás a meglepetés, hiszen tudjuk, hogy évek óta a hírek világának beavatott kutatója, kevesen tudnak nála többet a hírekről. Hogy ez mennyire igaz, jelzi az is, hogy a kötet végén 22 és fél oldalon sorolja az általa felhasznált szakirodalmat.

A monográfia nem pusztán a hírműfaj történeti alakulását követi figyelemmel, sokkal inkább a sajátosságait igyekszik feltárni. Kincsesbánya a 260 oldalas könyv mindazoknak, akiket érdekelnek a hírszövegek típusai, struktúrája, funkciója, történeti vagy éppen médiumbeli változásai és változatai.

Andok Mónika – korábbi kollégánk – jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Intézetének egyetemi docense.

Andok Mónika: A hírek története. L'Harmattan, Budapest, 2013.

MÉDIANYELVI TANÁCSKOZÁS ÖTÖDSZÖR

2013. január 25.

Norma és szabadság a média nyelvhasználatában
Sajtónyelv – médianyelv, Eger, 2013. november 9.

Az V. sajtónyelvi – médianyelvi szakmai tanácskozás témája: Norma és szabadság a média nyelvhasználatában. Helyszín: EKF B épülete, Eger, Egészségház u. 4.

A tanácskozás központi témája a köré a gondolat köré rendeződik, hogy milyen hatással van a nyelvszokás, a nyelvhasználat változása, a különféle nyelvi divatok a médiumok nyelvhasználatára, illetve hogy a média mennyiben és mennyire (hatékonyan) vesz részt a nyelvi norma, a nyelvhasználat alakításában, módosulásában. Lehetségesek-e, érvényesülhetnek-e nyelvi kritériumok a sajtóban, médiában?

Természetesen más, a témához lazábban kapcsolódó előadások, beszámolók is helyet kaphatnak a programban. Jelentkezni 15-20 perces előadással 2013. szeptember 20-ig a tanácskozás titkáránál lehet a következő címen: Hulyák-Tomesz Tímea (EKF), tomesztim [@] gmail [.] com. A szervezők az előadások anyagát szeretnék megjelentetni.

A kéziratok leadási határideje: 2013. november 20.

A MAI SZEMIOTIKA KÉRDÉSEI – A TEST SZEMIOTIKÁJA

2012. szeptember 28–30.

10. Semiotica Agriensis. Nemzetközi konferencia

Rendezők: Magyar Szemiotikai Társaság, a MAB kommunikációtudományi munkabizottsága, Dobó István Vármúzeum, EKF Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja.

Napfényes filológia – Semiotica Agriensis – tizedszer

„Nincs ősz szemiotika és Eger nélkül" – így kezdődött az idei Semiotica Agriensis (egri szemiotikai konferencia) is. A magyar szemiotika, azaz jeltudomány egyetlen bázisa a Magyar Szemiotikai Társaság. Tíz éve, az egri Eszterházy Károly Főiskolával együtt tematikus, tudományközi konferenciákat rendeznek a mai magyar valóság jelviszonyainak leírására, elemzésére. Így a magyar szemiotika második legfontosabb bázisa Eger lett.

A konferenciáról részletesen beszámol Balázs Géza a Szemiotikai Tájékoztató 2012/4. számában, elérhető itt: http://www.szemiotika.hu/feltoltes/2012/12/szemtaj1204.pdf

KONFERENCIAFELHÍVÁS

2012. június

A Magyar Szemiotikai Társaság, az Eszterházy Károly Főiskola Alkalmazott Kommunikációtudományi Kutatócsoportja, a MAB kommunikációtudományi munkabizottsága, a Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága és az Inter Kultúra-, Nyelv- és Médiakutató Központ megrendezi Egerben 2012. szeptember 28–30. között a 10. Semiotica Agriensis konferenciát.

Helyszín: Dobó István Vármúzeum Dobó-bástya, valamint Eszterházy Károly Főiskola, Eger

A konferencia témája: a test szemiotikája

Szemiotikai vagy szemiotikai jellegű – filozófiai, folklorisztikai, nyelvészeti, művészetelméleti, irodalmi, kommunikáció-, médiaelméleti, informatikai, hálózatkutatási, pedagógiai stb. – témában jelentkezhetnek előadással egyetemi, főiskolai hallgatók, PhD-hallgatók, oktatók, kutatók. A legföljebb 20 perces előadásokat szabad megbeszélés követi.

Jelentkezési határidő: 2012. augusztus 18.

A konferencia anyagát a Magyar Szemiotikai Társaság várhatóan 2013-ban megjelenteti.
Budapest–Eger, 2012. június


< Vissza